A Xilinx 2011-ben megjelent Zynq-7000 családja a számítási architektúrák egy új formáját tette népszerűvé, amikor egyetlen lapkán ötvözte az ARM mikroprocesszorok könnyű programozhatóságát és az FPGA-k flexibilitását. A platformhoz számos támogatott operációs rendszert találhatunk: a valós idejű OS-ek mellett több kereskedelmi forgalomban kapható vagy ingyenes Linux disztribúció is elérhető. Linux alapú beágyazott rendszerek alkalmazása során viszont felmerülhet az igény a testre szabásra, ennek oka lehet például egyedi hardver komponens támogatása vagy saját frissítési módszer megvalósítása, ilyen esetekben pedig a Linux alapú rendszerek több alkotó részének (bootloader, device tree, kernel, root fájlrendszer) összehangolt módosítása szükséges. A komponensek adott hardver platformhoz való hangolását nevezzük portolási folyamatnak, ami az egyik első lépése az ilyen rendszerek építésének.
A dolgozat a bevezetésben fogalom magyarázatokkal indít. Egy Linux alapú beágyazott rendszer számos hardver és szoftver komponensből épül fel, ezeket valóban hasznos áttekinteni, illetve olyan népszerű fogalmakat definiálni, mint a firmware, aminek több értelmezése is lehetséges. A fogalmak adott témakör szerinti sorba rendezése és bevezetése (pl. PHY és Ethernet egymás után rendezése) segíthetné a megértést, illetve néhány magyarázó mondat, hogy miért pont ezeket a fogalmakat tárgyaljuk.
A második fejezetben bemutatásra kerülnek az alkalmazott fejlesztőkártyák, ahol rengeteg műszaki paraméter ismertetésre kerül az adatlap alapján. Itt az segítené a megértést, ha rámutatna a dolgozat, hogy a feladat szempontjából miért fontos ismerni az adott paramétert. Sok helyen találunk utalást a System-on-a-chip tehát magának a Xilinx lapkának, illetve a hordozó alaplap (carrier board) bizonyos paramétereire keverve. Itt érdemes lehet megkülönböztetni, hogy mi az, amit maga a processzor tud (pl. 2db SDIO 2.0 interface) és mi az, ami az alaplapon van (ezekre a vonalakra illesztett X GB-s eMMC).
A boot mode-ok bemutatása szorosan kapcsolódik a feladathoz, itt egy folyamatábrán lehetne jól ábrázolni, hogy milyen sorrendben kerülnek kiértékelésre a különböző kapcsolók és a boot medium-ok, hogy megismerjük a chipen található boot logikát. Sok esetben már az adott chip adatlapja tartalmaz ilyen ábrát. Még jobban tudja bonyolítani a képet a secure boot, azt is lehetett volna esetleg itt tárgyalni, hogy ez miben változtat a boot folyamaton.
A programbetöltés (bootolás) különböző szintjeinek áttekintése hasznos és logikusan felépített, itt a más platformokra való kitekintések különösen jók. A hardver első programozása a Petalinux keretrendszerrel történik. Logikus, hogy először a chip gyártó saját firmware generátorát használja, és csak ezután tér át a többi általánosabbra (Buildroot, Yocto). A dolgozat további részeiben pedig mindkét keretrendszer bemutatásra kerül. Végül a firmware frissítés kerül megvalósításra a Petalinux keretei között. Itt külön a bootloader, kernel és a device tree frissítése is megvalósul majd végül a web felületről történő teljes firmware letöltés.A dolgozat alapvetően jól olvasható, a gépelési és a mondat szerkesztési hibák csak néhány helyen zavarják a megértést. Vannak részek, ahol érezhető az angol szöveg tükörfordítása, ezeket érdemes lett volna átfogalmazni. Bizonyos kifejezéseket pedig felesleges is lehet magyarra fordítani, könnyebben érthető például a device tree az eszközfa helyett, kép helyett az image vagy lemezkép, de ezeket nem könnyű eldönteni. Néhány helyen pedig pont talán a magyar szó lenne az érthetőbb (például sourceolás helyett betöltés). Többször van használva a diplomaterv 1-2 tárgyak neve, mint utalás, hasznosabb lehet a dolgozat vagy munka névvel hivatkozni a szövegre.
Egy Linux beágyazott rendszer összeállítása komplex feladat, sok komponensből épül fel, ezek szorosan kapcsolódnak a hardverhez ráadásul itt heterogén platformról van szó, nem elég csak az ARM magokon kódot futtatni. Ehhez pedig gyakran kevés dokumentáció áll rendelkezésre és sok eltérő területről kell specifikus tudást szerezni (operációs rendszer és bootloader illesztése hardverhez, alacsony szintű programozás) és sok hardver specifikus eltérés lehet a rendszerek között. Összességében a dolgozatban sikerült feléleszteni a kártyákat, komponenseket külön frissíteni, valamint áttekinteni a teljes firmware előállítás és frissítés főbb részleteit, ezzel a hallgató igazolta, hogy képes önálló problémamegoldásra és összetett beágyazott rendszerek szoftverfelépítésének áttekintésére.
A bíráló kérdései a dolgozattal kapcsolatban:
Budapest, 2021. június 25. Jenei Dávid okl. villamosmérnök
#student