A levegő minőségének mérése napjaink egy aktuális kérdése és várhatóan csak egyre fontosabb lesz a következő években. A dolgozat ezen belül kifejezetten a beltéri mérésekre koncentrál, ami tantermekben különösen fontos. A szenzorok árának csökkenésével és új off-the-shelf hardverek megjelenésével pedig egyre több lehetőség nyílik egyedi adatgyűjtő rendszerek kiépítésére, amik segítségével később a szellőztető vagy akár levegő tisztító rendszerek működése finomhangolható.
A dolgozat első fejezetében áttekinti, hogy a környezet mely fizikai paramétereinek vannak kognitív élettani hatásai (nem csak a levegőre korlátozva) így próbálja meghatározni mik lesznek a mérendő mennyiségek. Itt érdekes volt látni a szabványokban milyen értékeket határoznak meg, esetlegesen a munkavédelmi szabályozásokban foglaltakat is ide lehet venni.
A második fejezetben a felhasznált hardvereszközök bemutatása történik. Megfelelő részleteséggel történik a műszaki paraméterek leírása, nem feleslegesen részletes. A harmadik fejezetben a vezetéknélküli kommunikációra használt technológiákat hasonlítja össze, ez szintén összeszedett és elegendő részleteséggel mutatja be a használt technológiát.
A negyedik fejezettől áttér a gyakorlati megvalósításra, ezután erre illeszkedik a megjelenítés bemutatása a következő fejezetben. Itt a mikrokontroller és Linux alapú adatkoncentrátor szoftvere egyaránt bemutatásra kerül, itt lehet érdemes lett volna ezeket jobban elválasztani egymástól. Néhány helyen módosításra került a mikrokontrolleren futó kód is, itt néhány kódrészlet érdekes lett volna, hogy az egész program felépítése jobban érthető legyen. Az adatkoncentrátoron futó kód bemutatása részletes. A dolgozat a mérés bemutatásával végül pedig az eredmények kiértékelésével zárul.
A dolgozat több fejlesztés közben felmerülő problémát is tárgyal, itt érdemes a hibák lokalizálásra használható technikákat megemlíteni, például hogyan hogyan lehet megbizonyosodni arról, hogy a memória kezelési probléma nem a saját programkódban, hanem a felhasznált függvénykönyvtárban van.
Az adatmegjelenítésre érthető, hogy egy már korábban használt könyvtárat választ a hallgató, de a választott programnyelvhez sok másik adatvizualizáló könyvtár is elérhető, köztük olyanok is, amik egyből web alapú vizualizálást is támogatnak (pl. Plotly) így lehetőség lenne egyszerűsíteni a rendszert.
A szöveg logikusan felépített és jól tagolt. A dolgozat több ábrát is tartalmaz, amik segítik a megértést, de érdemes lehet a programkódot vagy a rendszert leíró diagramokhoz valamilyen szabványt például SysML vagy UML komponens diagramot használni. A dolgozatban nagyon kevés a gépelési hiba, ezek az érthetőséget nem befolyásolják. Az új technológiák és fogalmak bevezetése érthető és lényegre törő.A megoldandó feladat komponensekre bontása és a keretrendszerbe illesztése átgondolt és alaposan megtervezett. A dolgozat a hálózatba kapcsolt beágyazott vagy IoT rendszerek építése során több gyakori rendszerkomponenst is megvalósít és integrál (szenzorillesztés, vezetéknélküli adatgyűjtő és feldolgozó szoftver készítése, megjelenítés, etc.) a munka egy egész rendszer építését bemutatja.
A bíráló kérdései a dolgozattal kapcsolatban:
A BLE adatgyűjtéshez használt függvénykönyvtárral (gattlib) kapcsolatban több problémát is említ a dolgozat. Milyen alternatívák léteznek, illetve lehetséges-e az említett BlueZ használata erre a feladatra?
A dolgozat két magas szintű interpretált programnyelvet is használ a (Javascript (Node.js) és Python). Van-e lehetőség itt az architektúra egyszerűsítésén úgy, hogy csak az egyik valósítsa meg az összes funkciót?
A dolgozat a hálózatba kapcsolt beágyazott rendszerek fejlesztése során felmerülő gyakori problémák közül többet is sikeresen old meg, így a dolgozat elfogadását javaslom.
Budapest, 2022. január 3. Jenei Dávid okl. villamosmérnök
#student